Első személyben · 02
„Nem kell beledögleni semmilyen edzésbe”
Kovács Orsi gerincproblémákkal nőtt fel, és felnőttként talált rá a mozgásra. Tizenkét év irodai munka után lett főállású oktató — és azóta is azt tanítja, hogy a mérték fontosabb, mint a hősködés.
Hogyan került az életedbe a mozgás, és mikor döntötted el, hogy nemcsak magadnak, hanem másoknak is szeretnéd tanítani?
Gyerekként, kamaszként szinte semmit nem mozogtam — a gerincproblémáim miatt részben fel voltam mentve tesiből is. Aztán érettségi környékén, stresszlevezetés céljából elkezdtem futni, és az örök szerelem maradt. A Pilates viszont már bőven felnőtt fejjel talált meg: kellett valami, amibe nem halok bele, de azért alaposan érzem, hogy mozogtam. Pölös Zsófi óráira kezdtem járni, és pontosan azt a terhelési szintet kaptam meg, amit akartam. Az ő órái annyira hangulatosak voltak, olyan jó vibe-juk volt, hogy ott kezdtem érezni: ezt én is szeretném átadni másoknak.
Mi az, amit ma már edzőként egészen másképp látsz a testről és a mozgásról, mint amikor elkezdted?
Az, hogy nem kell beledögleni semmilyen edzésbe. És az, hogy szó szerint minden mozgással töltött perc számít: az egy perc — gondolj például egy perc plankelésre —, az öt, a húsz, az egy óra. Bármennyi is az, számít. A másik pedig az, hogy minden megoldás tökéletes. Igen, a Pilates a precizitásról szól, de hiszem, hogy a gyakorlatoknál vannak egyéni tökéletes megoldások, és ameddig nem áll fenn sérülésveszély, engem nem érdekel, ha nem a tankönyvi képen látható módon tartod a planket — hogy rögtön a kedvenc gyakorlatomhoz térjek vissza.
„Minden mozgással töltött perc számít. Az egy perc, az öt, a húsz, az egy óra — bármennyi is az.”
Miért éppen ezt a mozgásformát választottad? Mi az, amit tud, amit más mozgásformák nem adtak meg neked?
Egyrészt a gyönyörű mozdulatok miatt szerettem bele. Másrészt mivel tényleg minden porcikádra figyelned kell, agyban nagyon ott kell lenned — és ettől tökéletesen ki tud kapcsolni.
Mit figyelsz meg először egy vendégen, amikor belép hozzád egy órára?
Lehet, hogy ezzel népszerűtlen leszek, de azt, hogy vajon csak azért jön-e, mert sokat hallotta a közösségi médiában, hogy mozogni jó, és hogy most milyen fancy pilatesezni — vagy tényleg komolyan veszi, és igazán edzeni akar. Sokszor ez már abból kiderül, amikor elmondok néhány mondatot arról, mi is az a Pilates: ha nem néz a szemembe, hanem a termet pásztázza, akkor már van egy halvány sejtésem, hogy nem biztos, hogy állandó vendég lesz.
Mi az a tipikus hiba, amit új vendégeknél a leggyakrabban látsz?
Kicsit sokat akarnak, de rögtön. Szinte minden gyakorlatnál igyekszem könnyített verziót is felajánlani, és sokszor látom, hogy a kezdők inkább hősködni akarnak.
Van olyan gyakorlat, amit te imádsz, a vendégeid viszont kevésbé? És fordítva?
A plank minden létező formáját imádom — a vendégek nem biztos. Én viszont szívből utálom a lebegőülésben végzett gyakorlatokat, amiket szerintem ők szeretnek. Amit pedig mindketten utálunk, az a kitörés; ettől függetlenül rendkívül fontos gyakorlatnak tartom, szóval szinte mindig van az óráimon.
Mi az a mondat, amit valószínűleg már százszor hallottál vendégtől, és pontosan tudod, mi lesz utána?
Ezt inkább megfordítanám: én szoktam azt mondani, hogy „ez az utolsó”, aztán persze gyorsan hozzáteszem, hogy „ebből a gyakorlatból”. Olyankor szokott lenni egy pici rémület az arcokon.
Szerinted mitől lesz jó egy edzés?
Attól, hogy szó szerint érzed: vannak izmaid. Kellemesen érzed, hogy elfáradtál, de azért még lábra tudsz állni.
Van olyan vendégélményed vagy történeted, amire a mai napig jó érzéssel gondolsz vissza?
Konkrétat nem emelnék ki, de minden óra végén szeretem nézni a vendégek őszinte mosolyát. Az mindig szívmelengető.
Mit szeretnél, hogy egy vendég az órád végén érezzen?
Elsősorban büszkeséget. Legyen büszke magára, hogy letolta az edzést. Szerintem nagyon menő, ha valaki rendszeresen mozog — bármit, nem csak Pilatest —, és noha már van némi változás a társadalomban e téren, sokan még mindig nem fordítanak a mozgásra elegendő időt és energiát.
Ha valaki most készül először részt venni az órádon, mit mondanál neki?
Csak magára figyeljen, senki másra. És ha kell, bármikor álljon meg a gyakorlatok közben egy picit pihenni: a pihenő semmit nem von le az edzés értékéből.
„A pihenő semmit nem von le az edzés értékéből.”
És a végére egy személyesebb kérdés: mit jelent számodra a Core12?
Lehetőséget arra, hogy éljem az álmaimat. Tizenkét év irodai munka után lettem tavaly főállású oktató, és noha voltak mélypontjaim az egy év alatt, a legjobb döntés volt felállni, és belevágni abba, amit igazán csinálni szeretnék.
Pilates oktató · csoportos fitness instruktor · Pilates eszközökkel · Fitmummy prenatális tréner · funkcionális fascia tréner · gerinctudatos testedzés
Első személyben